1946-ban indul a gyártás, előbbi Škoda 706 R, utóbbi Škoda 706 RO néven kerül forgalomba. Mivel a háború befejeztével mellékvágányra kerül a repülőgépgyártás, így az R sorozat gyártása a korábban repülőgépgyártásra szakosodott Aviában keződik meg.
Az ötvenes évekre azonban kitör a hidegháború, a levegőben lóg egy újabb világégés lehetősége, ezért ismét szükségesnek gondoltatik a repülőgépgyártás beindítása. Döntés születik tehát a teherautó- és autóbuszgyártás áthelyezéséről a Libereci járás üzemeibe. Gyors tempóban történik meg a gyártósorok áthelyezése és a gyárak alkalmazottainak átképzése, 1952 januárjában legördül a szerelőszalagról az első két jármű. Csak a rend kedvéért, az alábbi három város üzemei állítják elő az első példányok fődarabjait: Rýnovice, Mníchovov Hradište és Liberec Hanychov. Ezt az időszakot tekinthetjük tehát a LIAZ (Liberecké automobilové závody-Libereci autógyár) megszületésének, bár hivatalosan csak 1953.1.1-től van használatban a LIAZ név. Egyszerűsítve tehát a LIAZ egy több üzemet egyesítő vállalat,amely a Škoda 706 R teherautókat és Škoda 706 RO autóbuszok alvázát gyártja, amelyekre végül a Karosa építi a bódét. 1958-tól indul az ismertebb, trambusz karosszériás RT teherautó, ill. a 706 RTO nevű gömbölydebb autóbusz gyártása, ez utóbbit ismét a Karosa karosszériázza. Az 1970-es évekre már 10 üzem tartozik a LIAZ alá, ezek többsége a gyártást és az összeszerelést végzi, némely pedig márkaszervizként működik.

1968-ban az Avia a francia Saviemtől vásárolt liszensz alapján önteni kezdi az Avia kisteherautókat, de korábban már itt készült a Praga V3S, ismertebb nevén Vetrészka is, valamint a LIAZ számára teherautófülkéket gyártanak 1974-ig. Csak ezt követően lehet elmondani, hogy a Škoda teherautók összes fődarabjának gyártása a LIAZ-hoz tartózó üzemekben folyik.  Visszatérve a konkrét típusokhoz: a 70-es évek elejére tervezik egy teljesen új teherautócsalád bemutatását, de a fejlesztés lassan halad, a beszállítók nem tartják be a fejlesztések határidejét ,minden csúszik, csak az új, "M" jelzésű motor van készen, amelyet így ideiglenes jelleggel beépítenek az eddigi modellbe, így születik meg az MT sorozat, ami külsejét tekintve semmiben sem különbözik az RT-től. Az átmeneti modellnek szánt MT végül 10 évig marad gyártásban, de átfedésben már gyártják a teljesen új 100-as modellcsaládot is. Hivatalos nevükön, változattól függően Škoda 100.05 és Škoda 100.45, később további változatokkal bővül a kínálat. A korabeli proszpektusfotón kétségkvül van egy kis irónia, elvégre nem ez jut eszünkbe a 100-as skoda hallatán... A LIAZ történelméhez kapcsolódik a bolgár KTA Madara cég is, amely a 70-es évek elejétől liszensz alapján szereli össze a LIAZ egyes típusait, miközben fokozatosan nő a Bulgáriában gyártott alkatrészek aránya. 1975-től kizárólag Bulgáriában gyártják a hátsó futóműveket, 1984-ig pedig több mint 10 ezer komplett autót szerelnek össze. Az autók megjelölésének kérdése folyamatos téma volt az elvtársi körökben, így fokozatosan törölték el azt a szokást, hogy az autóba épített Škoda motor adja az autó nevét. A Škoda 706 RTO autóbuszt az SM modellcsalád válltja le, immáron Karosa néven , 1984-től pedig a teherautók megnevezéséből is kimarad a Škoda név, ezentúl minden teherautó szimplán csak LIAZ. Papírjaikban tehát hiába szerepelnek az említett teherautók Škodaként, a LIAZ üzem alkalmazottai tervezték, gyártották és fejlesztették őket, s később már gyári LIAZ csapatként vettek részt a Dakar ralin is (először 1985-ben). Kár lenne ezt tőlük megtagadni... A Liaz eladhatósága jelentősen csökkent. A Nyugat-Európában folyó versenyben nem tudtak részt vállalni. Ezért 1996-ban piacra bocsájtottak egy új teherautót,ez a Skoda-liaz 400. Ez viszont már túl késő volt. Az első 400-as sorozat egy nyerges vontató volt. Egy szinte ismeretlen teherautóval próbáltak meg betörni a külföldi piacra.